Vajdaságot a Duna, a Tisza és a Száva három földrajzi egységre osztja. Közigazgatásilag 7 körzetből áll. A körzetek községekre oszlanak, ezek tulajdonképpen több kisebb falu és város közös közigazgatási egységei, méretüket tekintve inkább az egykori magyar járásoknak felelnek meg.


Tóthfalu
 (Totovo Selo) Magyarkanizsa községben terül el. Fiatal település, 1902-ben létesült, amikor Tóth József földbirtokos földjei egy részét házhelyeknek osztotta ki a béresei között. A szinte teljesen magyarlakta telelpülésre érkező turistákat magyar családok vendégházaiban szállásolják el. A tájház megtekintése, lovaskocsikázás és folklórprogramok szervezése mellett helyi ételkülönlegességekkel, például lankadt pitével és helyi pálinkával kínálják a vendéget. Részletek: www.delvidekiportya.mlap.hu 

 

Photo by: Balla Béla

 

Ludas (Šupljak) Szabadka községben található. A települést rendkívül széppé és érdekessé teszi a falut határoló Ludasi-tó; 4,5 km hosszú, felszíne 328 hektár. A tó speciális természeti rezervátum, az egyetlen viszonylag még megőrzött állapotban lévő pusztai tó, ezenkívül gazdag állat- és madárvilág-rezervátum.

 

Photo by: Kovács Szilárd

 

Bácsfeketehegy (Feketić) Kishegyes községben fekszik. A XVI. század végén már Feketehegyként említették, a török időkben pedig Feketics néven jelent meg az írásokban. Bácsfeketehegy legfőbb jellegzetessége a korán érő meggy. A gyümölcsből lekvár, dzsem, befőtt, üdítő, szörp és pálinka készül. A pálinkatermelők szívesen szerveznek kóstolót az érdeklődőknek.

 

Photo by: Stara Moravica Serbia

 

Bácskossuthfalva vagy Ómoravica (Stara Moravica) Topolya községben terül el. Jórészt magyarok lakta település. Vajdaság két Kossuth-szobra közül az egyik itt található. Bácskossuthfalván játszódtak Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének ötletet adó eseményei. A regényben szereplő Aranyfácán kocsma Aranyhordó néven még az 1990-es években is működött, az épületben ma pékség üzemel. A regénybeli Tóth Mari családjának – a valóságban Ungár bárói család – a főutcán, a Pacséri úton lévő házának egyik szárnyát elbontották, a másik hatalmas, megmaradt szárnya viszont – a Baptista Egyháznak köszönve – teljes szépségében pompázik. Ma baptista imaházként működik.
A turisták elszállásolására a vendégház és a vadászlak is rendelkezésre áll.

 

_

 

Pacsér (Pačir) Topolya községben a Telecskai-dombok északi lankáin, a Krivaja folyócska (Bács-ér) partján terül el. A település alatt a XX. század elején termálvízre bukkantak. 2014-ben a mesterséges tómeder köré fürdőt, majd egy fedett részt építettek. További bővítéseket is terveznek. A 72 Celsius-fokos feltörő víz a tómederben 28–32 fokosra hűl le. A víznek nagy a sótartalma, ezen felül lítium, jód, bróm, fluór és kén növeli a gyógyhatását.

 

Photo by: Termalna Banja Pačir

 

Tornyos (Tornjoš) Zenta községben található. Már 1479-ben virágzó település volt, amely a török hódoltság idejére elnéptelenedett. Tornyos az egyetlen település a környéken, amely nem pusztult el a mohácsi vészt követő időben, de az adólajstromok már pusztának nevezik. Ezidőtájt a magát prófétának, majd később cárnak nevező Cserni Jován sérülése után Tornyosra menekült, ahol azonban Török Bálint szabadkai birtokos a fejét vette. A faluban tájház és régi tárgyakat, eszközöket bemutató kiállítás idézi a valamikori falusi életet.

 

Photo by: Turistička organizacije opštine Senta

 

Bácskertes (Kupusina) a magyar nevét kertészkedő lakosságáról kapta. Eredeti nevét betelepített szlovák lakosság adta. A szerb ‘kupus’ káposztát jelent. Népi hagyományait máig őrzi a település: a sokszoknyás, eredeti palóc színvilágú, de a bácskai németek viseletének hatását is magán hordozó, a magyar nyelvterületen egyedi népviselet még a mindennapok tartozéka. A színes és sok régi népszokást őrző lakodalmak különösen fontos családi ünnepeket jelentenek; jellegzetes a falu máig megőrzött, szinte középkori palóc nyelvjárása, s a megőrzött sok alföldi népdal, népballada, vallásos népének, népi imádság is. Szakrális szabadtéri emlékekben a leggazdagabb bácskai település. A község életének tárgyi emlékei a falumúzeumban láthatók. A tánchagyományokat tánccsoportok ápolják.

 

Photo by: Értéktár

 

Monostorszeg (Bački Monoštor) főként horvátok (sokácok) által lakott település Zombor községben. Határában terül el a Nagy Tölgyerdő (népi nevén “Kozara”), amely számos vadászt és pihenni kívánó hírességet vonzott, köztük Ralf Schumachert és a volt jugoszláv államfőt, Josip Broz Titót, aki egy villát is emeltetett az erdő szélén. A helyi tájház nemcsak tárlatként, hanem szálláshelyként is működik, és rendelésre jellegzetes ételklünlegességeket is főznek a turistáknak.

 

_

 

Doroszló (Doroslovo) Zombor községben fekszik. Doroszlón található a Csodakút, Vajdaság legnagyobb búcsújáró helye. A Mosztonga-patak mellett ősi idők óta van egy kutacska, mely körül egykori templom és kolostor romjai látszanak. A kút már a középkorban is kedvelt zarándokhely volt, 1792-ben egy gombosi lakos szemét a kút vízében megmosva visszanyerte látását, azóta kb. 80 csodás eset történt a doroszlói Szentkúton.

 

Photo by: Értéktár