A Palicsi-tó és az azonos nevű település Szabadkától 8, Magyarország déli határától 3 kilométerre található. A többnyire magyarlakta település kis híján 8 ezer főt számlál. Első írásos említése Paly néven 1462-ból származik, amikor Mátyás király édesanyjának adományozta a Palij pusztát. A pusztából kialakult település a Pálegyháza nevet kapta, amely a későbbiekben a szlávosított Palics helységnévre módosult.

Egy legenda szerint a tó egy Pál nevű pásztor könnyeiből keletkezett, aki a völgyben legeltette birkanyáját, amíg egyik éjjelen nyomuk nem veszett.  Ekkor keserves sírásba kezdett, és könnyeiből gyűlt össze a tó vize.

A Palicsi-tó forrásvízből keletkezett, de a Pannon-tenger maradványaként is emlegették sós vize miatt. Ennek oka, hogy a vize nagyrészt a völgyet feltöltő csapadékokból származik. A környező területekről összegyűlt víz, kimosva a nátrium-kloridot, sóssá vált.

 

Photo by: wikimedia:Gojko Gavrilo

 

A település a 19. század közepén kezdett felépülni, amikor felfedezték a tó vizének és iszapjának gyógyító hatását. Mai szecessziós külsejét az 1900-as évek elején nyerte el. A Víztorony, a Nagyterasz és a Női strand  – mind a magyar szecesszió mesteri tervezőpárosa, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épültek. Napjainkban az eliszaposodás miatt felborult a tó természetes ökológiai rendszere, így alkalmatlan a fürdőzésre, látnivalói azonban tükrözik a Monarchia felkapott fürdővárosának múltbéli hangulatát.

Az 1912-ben átadott, folklórelemekkel díszített Víztorony a Szabadkáról érkező villamos megállója is volt, amely egészen 1972-ig szállította az utasokat a népszerű fürdőhelyre. A Víztornyon áthaladva közelíthették meg a Vigadót és a tópartot.

A 19 hektárnyi területen fekvő Nagypark a Víztoronytól a tópartig húzódik. A 19. században az angolparkok mintájára kezdték ültetni, majd barokk stílust kapott.

A Vigadó ünnepélyesen 1912-ben nyílt meg. Az emeleti részen pazar bálterem volt, a földszinten pedig éttermek és egy cukrászda. Az épület tó felőli részén két nagy nyitott terasz található, melyek kerítésléceit a magyar szecesszióra jellemző motívumok díszítik. Úgy tartják, hogy London után a világ második teremtenisz meccsét a Nagyterasz báltermében játszották.

 

Photo by:Hét Nap

 

A Nagyterasz előtt ugyanakkor épült meg a legkisebb szecessziós építmeny – a Zenepavilon. Mindig szabadtéri koncertek helyszíne volt, napjainkban is ez a hagyomány. Közelében látható a palicsi építkezések befejezésének tiszteletére emelt Emlékkút, egyik tábláján eredetileg Kosztolányi Dezső sorai álltak.

A Palicsi-tó partján felépített Női strand a magyaros szecesszió remekműve. Népművészetből kölcsönzött motívumokkal díszítették. Megépítésekor még más társadalmi szokások voltak érvényben, így a nők csak a kíváncsi tekintetektől elzárva fürödhettek a tóban.

A Lujza Villa a 19. század végén épült eklektikus építmény, sárga falai és sárgás-zöld Zsolnay kerámiacserepei a svájci villák hangulatát idézik. Korábban „rossz hírű” kaszinóként működött, ma szállóként fogadja a vendégeket.

 

Photo by: Serbia-explorer

 

A Bagolyvár a mai Palics egyik jelképe. A svájci típusú villák ihlette épületet többszínű Zsolnay kerámiacserepek ékesítik. Építtetése Vermes Lajos nevéhez fűződik. Alig húszéves volt, amikor megszervezte az első Palicsi Olimpiai Játékokat, amit a sporttörténet a modern kori olimpiai játékok elődjeként tart számon. A Bagolyvárat a világ első olimpiai falujának tekintik, mivel Vermes Lajos a Palicsra érkező sportolókat ott szállásolta el. 1884-ben felépítette a palicsi kerékpárpályát, amely akkoriban Európa harmadik leghosszabb ilyen jellegű versenypályája volt, illetve az egyetlen az országban. Vermes Mihálynak a Bagolyvár mellett 1995-ben szobrot állítottak.

Az I. világháború után a Palicsi-tó keleti partján kiépítették a Nagy (Férfi) strandot, amely az akkori Jugoszláviában a legnagyobb ilyen célú építmény volt.

A II. világháború után 1950-ben az Állatkert is megnyitotta kapuit.

A XX. század hatvanas éveiben létesült a Sportközpont futball-, röplabda-, kosárlabda- és kézilabdapályával. A keleti parton víkendtelep épült, ahol több szabadkai vállalat is épített nyaralót munkásai üdültetésére.