Vajdaság legendáinak világában elmerülve nehéz kiválasztani azt a néhányat, ami a toplista magját alkothatja, ugyanis számos érdekes és lélegzetelállító meséről tudunk.

 

  • Boszorkánysziget

 

Photo by: Wikimedia: Epistola8

 

A legendák misztikus ösvényén, északról megindulva, először is következzen  a Ludasi-tó, annak is a három szigetéből a legnagyobb. Ugyanis ez Rózsa Sándor szigete, vagy rémisztőbb nevén: a Boszorkánysziget. A legenda szerint Rózsa Sándor, a híres betyár, ezen a szigeten rejtőzött el a csendőrök elől. A monda egy alagútról is említést tesz, ami erről a szigetről egészen a tó partjára vezetett.        

 

  • Csodatévő kút       

 

Photo by: Zoran Vukmanov

 

Tovább haladva lefelé, megtaláljuk a Magyarkanizsától 6 kilométerre fekvő Járást, amely már az 1900-as évek legelején is a csodatévő kútjáról volt híres. Kezdetben még csak két artézi kút szolgált a jószág itatására e területen, majd sor került a harmadik kút kifúrására is, minek vize gyógyírként hatott egy cigánylány fájós izületeire. Ez az eset, illetve a kút vizének sárgás színe az alapja a kút csodatévő erejéről szárnyra kelt legendának. Ha ez nem lett volna elég, a nyílásából még gyúlékony gáz is áradt, ami már valóban varázslatnak számított abban az időben.

 

  • Doroszlói Szentkút

 

Photo by: Gellér Ágnes

 

S a különös kutakról szóló történetek itt nem érnek véget, ugyanis létezik egy, az előzőnél is híresebb csodakút, ez pedig Doroszlón található. A ma is meglévő Szentkút azonos azzal a hellyel, amely már az Árpádok korában is említésre kerül.  A török időkben elpusztult a falu, a kútja viszont megmaradt. A bujdosó magyarok a török hódoltság ideje alatt is elzarándokoltak ide. A kútról eddig több mint 80 csodás gyógyulás lett feljegyezve, az első a 18. század végén, amikor a gombosi vak Zablóczki János visszanyerte látását, miután megmosdott a kút vizében. A gombosi fiatalemberrel történt csodát követően a Szentkúthoz való zarándoklat egyre tömegesebb lett.

 

  • Nagyfa

 

 

Észak-Bácskában helyezkedik el a rövid névvel, de annál gazdagabb történelemmel rendelkező Ada település, melyhez a nagy fáról szóló legenda kötődik. A Nagyfa Ada rétjén állt egészen 1972-ig, amikor kidőlt. Feltehetően 780 éves volt. A legenda azt tartja, hogy 1456 nyarán a Szegedről Nándorfehérvár védelmére induló hadakat vezető Kapisztrán János tábori lelkész, a törökverő Hunyadi János jobbkeze, ez alatt a fa alatt tartott tábori misét a vitézeknek. A fekete nyár 31 m magas volt, átmérője  3,96 m.

 

  • Titkos alagút

 

Photo by: Aleksandar Milutinović

 

Titkos alagutairól szóló mítoszaival Vajdaság székvárosa, Újvidék sem maradhat ki a listáról. Építészmérnökök rebesgetik azt az elarméletet, miszerint a Duna alatt van egy alagút, mely két templomot kötött össze, egy péterváradi katolikus templomot és egy újvidéki katolikus templomot. Az alagút építéséről is létezik hipotézis: elterelték a folyót, megépítették az alagutat, majd újra visszaállították a víz eredeti medrét.

 

  • Aracsi pusztatemplom históriája

 

Photo by: Kovács Szilárd

 

A Bánság szerbiai részén, Törökbecse határában egy monumentális hatású téglaépület romjai találhatók. A méltán híres, 13. században épült aracsi pusztatemplom hátborzongató históriáiról már könyvek is íródtak. Van bennük szó aranyharangról, titkos kincsekről, és az azokat megtaláló emberekre lesújtott átkokról is. A kevésbé félelmetes legendák közül a legismertebb az arannyal teli kőkecske rejtélye. Volt egy kőkecske ugyanis abban a bizonyos határban, amit a mit sem sejtő földműves férfiak (köztük nagyapám is), előszeretettel használtak fel nehezékként a munkálataik során. Aztán egy nap hirtelen megjelent ott egy fekete autó, kiszállt belőle egy idegen férfi, lecsavarta a kőkecske farkát, és elvitte magával a belőle kiömlő drágaságokat. Jaj, ha ezt a nagyapám tudta volna…